A múlt órán Anna és Dóri bevezetett minket a szófelhők világába. Engem teljesen magával ragadott, valószínűleg azért, mert vizuális típus vagyok. Első nekifutásból megcsináltam négy vagy öt szófelhőt, amit most meg is osztok veletek. Ady versekből készítettem őket, kapcsolódva az előző bejegyzésemhez.
Hogyan használhatjuk fel a tanítás során?
A versekből készített szófelhőket rengeteg módon alkalmazhatjuk az irodalomórákon. Ha még ismeretlen a diákok számára az adott szöveg, akkor adhatjuk ráhangolódó feladatnak. Feltehetjük kérdésként például azt, hogy a kiemelt szavak alapján mi lehet a vers témája. Megpróbálhatják összerakni az adott verset, a szóhalmazból mondatokat, versszakokat alkothatnak, a rímeket összepárosíthatják és így tovább... Rengeteg kreatív feladat kiindulópontja lehet.
Ha a címet sem tüntetjük fel, akkor kitalálhatják, hogy mi lehet az adott vers címe. Ez a persze a vers megismerése után is alkalmazható. El tudom képzelni azt is, hogy a már tanult és elemzett verseket a szófelhők alapján kell felismerhetjük. Ezzel a feladattal ellenőrizni tudjuk azt is, hogy egy adott műnek mennyire vannak a birtokában, vissza tudják-e idézni a tanultakat.
A vers mint szófelhő nagyon jól használható a tanórákon mind kreatív feladatként, mind a tudás ellenőrzése céljából. Sokkal izgalmasabb, mint egy sima fekete-fehér szöveg, hiszen színes, formában van öntve, és a te feladatod kibogozni belőle egy összefüggő szöveget. Szerintem a gyerekek is élvezik az ilyesmit, akár azt is, ha ők készíthetik el saját szófelhőjüket.
Én személy szerint nagyon lelkesen csináltam meg saját szófelhőimet, úgyhogy most meg is osztom veletek az alkotásaimat. Annyi segítséget adok, hogy Ady versekről van szó, és a forma is kapcsolódik a tartalomhoz.
Melyik versekről lehet szó?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése