Az órai prezentációról

A kurzuson a tematikus közösségi oldalakról tartottunk előadást Bettivel, amit az alábbi linken tudtok elérni: Tematikus közösségi oldalak prezentáció.

Betti a Duolingo-t mutatta be a csoportnak. Megnéztünk egy videót, amelyben az oldal készítője mesélt az alapítás körülményeiről és a kitűzött célokról. Betti ismertette az előnyeit és a hátrányait is ennek az oldalnak, azután egy szintfelmérő feladattal tesztelhette a csoport az angol tudását a Duolingo-n keresztül.

Az én részemben négy könyves közösségi oldalt mutattam be: a Molyt, a Rukkolát, a Library Thing-et és a Goodreads-t. 

A Molyt azért tartottam fontosnak bemutatni, mert ez az első és a legjobban működő magyar olvasói közösségi oldal. A Rukkola könyvcserélős lehetőségét pedig nagyon hasznosnak és ötletesnek találtam. 

A két magyar fejlesztésű oldal után a két idegen nyelvű oldalról esett szó. A Library Thing kapcsán érdekes, hogy magyar nyelven is el lehet érni az oldalt, illetve az OSZK-ból és Magyar Országos Közös Katalógusból is tud adatokat importálni. A Goodreads-ben az szimpatikus, hogy egy nagyon jól működő telefonos applikációja van, ami segít könyveket keresni, találni.

Bízom benne, hogy hasznos információkat osztottunk meg a csoporttal, és sikerült kedvet csinálnunk a tematikus oldalak használatához! 

Közösségi és tematikus közösségi oldalak az oktatásban

Mi jellemző ezekre az oldalakra?

A tematikus közösségi oldalak egy adott csoportot megcélzó weboldalak. Ezeken az oldalakon nagy szerepet kapnak a felhasználói vélemények, amelyeket fórumokon, hozzászólásokban tudnak kifejteni. Ilyen tematikus könyves oldal például a Moly. Közösségi oldalak közé tartozik például a Facebook vagy a Twitter.

Hogyan alkalmazhatjuk ezeket az oktatásban?

Ezeknek a közösségi oldalaknak az iskolában is hasznát vehetjük. Az irodalom óra kapcsán nagyon hasznosnak bizonyulnak a könyves oldalak, mint például a Rukkola vagy a fentebb már említett Moly. Az előbbi használatával könnyen hozzájuthatnak a diákok az egyes olvasmányokhoz, cserélgethetik a könyveiket, ami jó móka is lehet. A Molyon tájékozódhatnak a diákok egyes könyvek tartalmáról, illetve arról, milyen kiadásokban jelent meg és hol lehet megszerezni az adott könyvet. 

Feladatként feladhatjuk a tanulóknak azt, hogy egy-egy olvasmányukról írjanak véleményt, kritikát az oldalra. Ez a szövegalkotási készségüket is fejleszti, továbbá megtanítja őket arra, hogy az internetes felületen is választékos szóhasználatot, kidolgozott megfogalmazást használjanak.

A Facebook-ot a diákokkal való kapcsolattartás mellett számos más dologra is alkalmazhatjuk tanárként. Létrehozhatunk például olyan csoportot, ahol kifejezetten az olvasmányélményeket tudják egymással megosztani a tanulók. De például ajánlhatunk nekik olyan irodalmi vagy nyelvészeti témákkal foglalkozó Facebook oldalakat, amelyek ha követnek, folyamatosan informálódni tudnak egy adott témáról, eseményről stb.

Ez csak egy rövid ötletelés volt a közösségi oldalak oktatásban való hasznosságáról, ezen felül még számos más lehetőséget rejtenek magukban ezek a weboldalak.

Választható feladat: IKT alapú óraterv

A 8. osztályosok számára készült nyelvtörténet tananyagot összefoglaló óraterv az alábbi linken elérhető: Nyelvtörténet óraterv.

Infógrafika a kommunikációról

Röviden az infógrafikáról

Az infógrafika egy ábrázolásmód, amely a mondanivalót képek és grafikonok segítségével ábrázolja.

Az utóbbi években kezdett elterjedni a Facebook és más közösségi oldalak térnyerésének köszönhetően, hiszen könnyen megoszthatók ezeken a felületeken.

Az infógrafika segítségével ábrázolhatunk kutatási eredményeket, bonyolult folyamatokat,érdekes tényeket stb.

Előnyei közé tartozik, hogy időt spórolhatunk vele, hiszen a vizualitás segítségével könnyebbé teszi a megértést, a feldolgozást.

Mindezekből arra következtethetünk, hogy a tanulási folyamatot is megkönnyíti, ezáltal tanítási eszközként is alkalmazható.

Saját próbálkozásom

Számos infógrafika készítőprogram létezik, én a Piktochart segítségével készítettem el sajátomat.

Az első infógrafikámon a kommunikáció különböző típusait ábrázoltam, amely 5. és 9. osztályban is a nyelvtan tananyag része.

A kommunikáció nagy és átfogó téma, ezért erre esett a választásom.

A különféle csoportosítás, típusba sorolás olykor bonyolult és zavaros folyamat, de táblázatokkal, képekkel illusztrálva átláthatóbbá lehet tenni.

Íme:

forrás: http://www.sikermarketing.hu/infografika_mi_az_az_infografika_es_miert_jo

Mire jó a szófelhő?

A múlt órán Anna és Dóri bevezetett minket a szófelhők világába. Engem teljesen magával ragadott, valószínűleg azért, mert vizuális típus vagyok. Első nekifutásból megcsináltam négy vagy öt szófelhőt, amit most meg is osztok veletek. Ady versekből készítettem őket, kapcsolódva az előző bejegyzésemhez.

Hogyan használhatjuk fel a tanítás során?

A versekből készített szófelhőket rengeteg módon alkalmazhatjuk az irodalomórákon. Ha még ismeretlen a diákok számára az adott szöveg, akkor adhatjuk ráhangolódó feladatnak. Feltehetjük kérdésként például azt, hogy a kiemelt szavak alapján mi lehet a vers témája. Megpróbálhatják összerakni az adott verset, a szóhalmazból mondatokat, versszakokat alkothatnak, a rímeket összepárosíthatják és így tovább... Rengeteg kreatív feladat kiindulópontja lehet.

Ha a címet sem tüntetjük fel, akkor kitalálhatják, hogy mi lehet az adott vers címe. Ez a persze a vers megismerése után is alkalmazható. El tudom képzelni azt is, hogy a már tanult és elemzett verseket a szófelhők alapján kell felismerhetjük. Ezzel a feladattal ellenőrizni tudjuk azt is, hogy egy adott műnek mennyire vannak a birtokában, vissza tudják-e idézni a tanultakat.

A vers mint szófelhő nagyon jól használható a tanórákon mind kreatív feladatként, mind a tudás ellenőrzése céljából. Sokkal izgalmasabb, mint egy sima fekete-fehér szöveg, hiszen színes, formában van öntve, és a te feladatod kibogozni belőle egy összefüggő szöveget. Szerintem a gyerekek is élvezik az ilyesmit, akár azt is, ha ők készíthetik el saját szófelhőjüket.

Én személy szerint nagyon lelkesen csináltam meg saját szófelhőimet, úgyhogy most meg is osztom veletek az alkotásaimat. Annyi segítséget adok, hogy Ady versekről van szó, és a forma is kapcsolódik a tartalomhoz. 

Melyik versekről lehet szó?

Jó találgatást kívánok! :)

Feladatsor

Elkészítettem életem első online feladatlapját. A tesztet a www.redmenta.hu oldal segítségével hoztam létre. 

A feladatlap Ady Endre költészetére vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Az első kérdés célja a témára való ráhangolás, a kötet címeket kell a verscímekhez párosítani. A második feladat egy konkrét adatra kérdez rá. A harmadik feladatban egy kép látható, amely egy Ady Endre által kedvelt várost ábrázol. A feladatban röviden ki kell fejteni, hogy miért is volt ez a város meghatározó a költő életművében. 

A negyedik feladat a szövegek ismeretét ellenőrzi, idézeteket kell összekötni verscímekkel. A következő feladatban szintén képekkel kell dolgozni, Takáts Márton által készített Ady illusztrációkat kell párosítani verscímekhez. Az utolsó szintén egy kifejtős feladat, amely Ady Endre szerelmi költészetére kérdez rá. Ráhangolódásként, illetve segítségként meg lehet hallgatni Cseh Tamás előadásában Ady Endre Biztató a szerelemhez című versét.

Úgy gondolom, hogy ezt a tesztsor összefoglalásra, illetve ismétlésre használható 11. osztály végén, vagy a 12. osztály elején, annak függvényében, hogy mikor tanulják Adyt.

Próbáltam többféle feladattípust beleszőni, illetve képekkel, videóval tarkítani, hogy minél élvezetesebb legyen a kitöltés.

A feladatsor a következő linken érhető el: Ady Endre költészete feladatsor

Sok sikert a megoldáshoz! J

A tanítási filozófiámról

„Ó én, ó élet, kérdések nem szűnő árja. Hitetlenek végtelen özöne, balgáktól nyüzsgő városok. Mi jó ezek közt?Válasz: Az, hogy itt vagy, hogy van élet és egyéniség, hogy zajlik a Nagy Színjáték, s te is hozzáírhatsz egy sort.”  /Walt Whitman/

Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a tanári pálya iránti szeretet már a kiskoromtól fogva az életem része. Családom tagjai és barátaim közül többen is ezt a hivatást választották, segítségükkel ki tudott bennem alakulni egy sokszínű kép a tanításról, így a pozitívumok mellett tisztában vagyok a pálya árnyoldalaival is. 

Majdani tanárként szeretném, hogy az általam tanított tantárgyból minden diákom magával vigyen valamit, még az is, akit nem könnyű a tanulásra ösztönözni. A tudás átadása mellett fontosnak tartom, hogy egy olyan eszközt adjak a diákok kezébe, amellyel boldogulni tudnak az iskolán kívül az élet más területén is. 

Fontos, hogy megtanuljanak kritikusan gondolkodni, mindig törekedjenek széles látókörűségre, tisztában legyenek a világ aktuális problémáival. Ebből adódóan tanárként segítséget kell nyújtanunk abban, hogy tudjanak kommunikálni a tanítványaink, helyesen érvelni a saját igazuk mellett, továbbá legyenek nyitottak a másik ember, a világ irányában. Ehhez hozzákapcsolódik, hogy el tudjanak mélyülni egy-egy feladatban,  egy probléma megoldásában, illetve megtanulják értékelni a tudást, az alkotást, a művészetet. 

Az irodalom és a nyelvtan tanítása hatalmas teret enged annak, hogy a gyerekekben ki tudjuk bontakoztatni ezeket a készségeket. Szeretném, ha diákjaimmal egy olyan viszonyt sikerülne kialakítani, amelyben konstruktívan tudunk együttműködni, és óráról órára valami közöset tudunk együtt létrehozni. 

Ahogy már kiemeltem, fontosnak tartom az aktualitást, a naprakészséget, amelyhez hozzátartozik az, hogy tudjunk haladni a korral, ismerjük és használjuk azokat a dolgokat, amelyek folyamatosan megújítják a világunkat, és mi magunk is bekapcsolódjunk ebbe az újító folyamatba. Az egész tanári pályát úgy képzelem el, hogy állandóan kihívásokkal teli, mozgalmas hivatás, mely által sikerül minden nap formálódni, változni, de mindeközben nyomot tudunk hagyni a világban.

Hogyan fejlesszük a digitális kompetenciát?

A Nemzeti Alaptanterv a kulcskompetenciák közé sorolja a digitális kompetenciát. Tehát már nem csak az informatika óra követelménye, hogy fejlessze ezt a készséget, hanem más tantárgyak esetében is érdemes erre hangsúlyt fektetni. A feladatunk az volt, hogy a saját szakunkhoz kapcsolódva fogalmazzunk meg néhány ötletet, hogyan is tudnánk fejleszteni ezt a területet.

Úgy gondolom, hogy mind az irodalom, mind a nyelvtan tanórák során számos lehetőségünk nyílik a digitális kompetencia fejlesztésére. Ez a kompetencia magába foglalja a főbb számítógépes eszközök, mint például a szövegszerkesztők ismeretét és használatát.

Erre jó lehetőség például a fogalmazások, olvasónaplók, esszék megíratása digitális formátumban, hiszen azáltal, hogy megtanulják a szövegszerkesztés helyes módját, színesebbé és átláthatóbbá is tehetik a munkájukat (pl. képekkel, táblázatokkal). Sőt a nyelvtan órákon már általános iskolás korban meg kell tanulniuk a helyes önéletrajz, illetve motivációs levél megírását, amelyhez napjainkban már elengedhetetlen a szövegszerkesztő programok megfelelő ismerete. Továbbá az internetes kommunikáció is fontos témakör (főként az 5. és a 9. évfolyamban), így ösztönözhetjük a diákokat arra, hogy ha problémájuk, kérdésük merül fel valamivel kapcsolatban, bátran írjanak emailt nekünk, vagy esetenként a házi feladatot is kérhetjük elektronikus formában elküldve. Ezzel nemcsak a megfelelő levélszerkezet felépítését, hanem az írásjelek helyes használatát is ellenőrizhetjük.

A nyelvtan órák egyik témaköre a könyv- és könyvtárhasználat, melyhez kapcsolódva diákoknak megtaníthatjuk, hogyan tudnak az internetes forrásokkal dolgozni. Először is fontos, hogy megmutassuk, melyek azok az oldalak, amelyeket bátran használhatnak a tanuláshoz. Továbbá fontos, hogy elsajátítsák, hogyan kell megfelelően hivatkozni az internetről felhasznált forrásokra. Emellett megmutatjuk azt is, hogyan tudnak rákeresni egy adott témára, vagy hogyan lehet hatékonyan kutatni az egyes könyvtárak elektronikus katalógusában.

Az irodalom órák kapcsán már számolnunk kell azzal, hogy a diákok nagy része az interneten „szerzi be” az olvasmányok nagy részét, tehát szükséges tisztázni, hogy melyek az elfogadható felületek. A közös olvasmányélmény, egy-egy szöveg csoportos feldolgozására is kitűnő felületet nyújthat egy olyan oldal, amelyet a diákok szerkeszthetnek, feltölthetik saját munkáikat, reflexióikat, értelmezéseiket egy-egy témához kapcsolódva.

Már szinte minden témához találhatók digitális tananyagok, illetve megbízható oldalak, amelyeket a diákoknak bátran ajánlhatunk az egyéni tanuláshoz, s azáltal, hogy elmélyítik a tudásukat, a digitális kompetenciájuk is fejlődni fog.

Hogy mit is takar pontosan a digitális kompetencia fogalma, az alábbi videóból kiderül:

Óraterv

A műveltségi terület/kompetenciaterület neve: anyanyelv és irodalom/anyanyelvi kommunikáció

Az óra címe: Kommunikáció az interneten

Az évfolyam: 9.

Az óra célja és feladata: Az internet kommunikációra gyakorolt hatásának felismerése, megvitatása

Az óra didaktikai feladata: ismeretbővítés

Előzetes ismeretek: a kommunikáció fogalma, tényezői, funkciója

Tantárgyi kapcsolatok: informatika

Dátum: 2016. 02. 28.

Idő percben	Tanári tevékenységek	Tanulói tevékenységek	Tanári instrukciók	Didaktikai feladat	Munkaforma	Módszerek	Eszközök	Diák
0–1.	az óra témájának felvázolása			ráhangolás	frontális		interaktív tábla	1. dia
1–5.	az előző órai tananyag (kommunikáció) visszaidézése	hozzászólás	Idézzük fel, mit nevezünk kommunikációnak? Milyen funkciója van? Soroljuk fel a kommunikáció tényezőit!	ismétlés, összefoglalás	frontális	megbeszélés	interaktív tábla	2. dia
5–10.	házi feladat megbeszélése (rövid fogalmazás arról, hogy a Facebook milyen hatással van a kommunikációra)	a padtárs fogalmazásának elolvasása, megvitatása	Olvassátok el a padtársatok házi feladatát! Keressetek közös pontot a két fogalmazás között!	ellenőrzés	páros munka	megbeszélés	füzet
10–15.	szófelhő készítése http://www.wordle.net segítségével	szabad asszociáció az internetes kommunikációról	Soroljatok fel minél több dolgot, ami az internetes kommunikáció kapcsán eszetekbe jut!	ráhangolás, ismeretbővítés	frontális	megbeszélés	interaktív tábla
15–25.	csoportok kialakítása, a feladat elmondása	csoportokba rendeződés	Alakuljanak meg a 4-5 fős csoportok! Vitassátok meg, hogy milyen hatással van az internetes kommunikáció a nyelvre (helyesírás, rövidítések, szókincs stb.)	ismeretbővítés	hagyományos csoportmunka	megbeszélés	füzet	3. dia
25–35.	megvitatni a csoportmunkában megbeszélteket, kitérni az írott beszélt nyelviség jelenségére	hozzászólás	Soroljátok fel, miket gyűjtöttetek össze! Vizsgáljuk és vitassuk meg ezeket a jelenségeket!	ismeretbővítés	frontális	megbeszélés, tanári magyarázat
35–40.	Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra című videó lejátszása a zanza.tv-n (http://zanza.tv/magyar-nyelv/nyelv-es-tarsadalom/az-informacios-tarsadalom-hatasa-nyelvhasznalatra)	a videó megnézése	Nézzük meg figyelmesen a következő videót!	ismeretbővítés	frontális	ismeretterjesztő videó	interaktív tábla
40–43.	a videó alatt lévő teszt megoldása közösen	a videó alatt lévő teszt megoldása közösen	Oldjuk meg a tesztet!	összefoglalás, ellenőrzés	csoportmunka	feladatmegoldás	interaktív tábla
43–45.	házi feladat	házi feladat feljegyzése	Érvelj mellette és fogalmazz meg ellenérveket is azzal kapcsolatban, hogy az internet napjaink fő információforrása!	házi feladat előkészítése	egyéni munka	házi feladat	füzet, toll, interaktív tábla	4. dia